Schell Gergely pszichológus

Pszichológusként és mindfulness-oktatóként munkám középpontjában az a kérdés áll, hogyan lehet érzékenyebben és tudatosabban jelen lenni önmagunk, mások és a minket körülvevő világ számára. A munkám több terület határán helyezkedik el: a pszichológiai tanácsadás, a mindfulness-alapú módszerek, a trauma és érzelemszabályozás kutatása, valamint az ember és környezete közötti kapcsolat vizsgálata között. Ezek a területek külön-külön is fontosak, de számomra igazán ott válnak érdekessé, ahol összeérnek, és új megvilágításba helyezik egymást. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom a munkám szemléletét, talán így fogalmaznék: a pszichológiai munkában azt keresem, hogyan lehet a tudatos jelenlétet, a traumaérzékenységet és a kapcsolati gondolkodást egyszerre alkalmazni az egyéni élethelyzetekben, a kulturális térben és az ember–környezet kapcsolatának megértésében. Tudatos jelenlét és mindfulness A mindfulness – vagyis a tudatos jelenlét gyakorlata – az egyik legfontosabb eszköz a munkámban. A modern pszichológiai kutatások szerint a tudatos figyelem gyakorlása segíthet – a stressz és kiégés csökkentésében – az érzelmek szabályozásában – a figyelem stabilizálásában – az önismeret elmélyítésében. Számomra azonban a mindfulness nem egyszerű relaxációs technika. Inkább egy sajátos...
Read More
Hivatkozások a Kinek a sorsa? című kötetben

Hivatkozások a Kinek a sorsa? című kötetben

Impozáns, négyszáz oldalas közös kötetet írt Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológus és MESÉK és UTAK Vaskor Gréta szakmai oldala. Zsuzsa egykori tanárom, emellett a mindennapi munkámat (és ez nem túlzás) megalapozó Érzelemszabályozás a gyakorlatban című könyv szerzője is. Két tanulmányomat ajánlja a kötetben. Nagyon köszönöm neki. Grétával a családterápiás képzés több összes modulját is közösen végeztük, meseterápiás és mesékkel kapcsolatos életműve több, mint figyelemre méltó. A szájhagyományú kultúrák felé nyit ablakot. Most a mesékben is megjelenő transzgenerációs hatásokról gondolkodtak együtt. Egy újabb fontos traumaszemléletű könyv jelent meg ezzel. Gratulálok!   +   Schell Gergely pszichológus...
Read More
Kapcsolatom a Dunával

Kapcsolatom a Dunával

Ez az írás a Dunával való kapcsolatomat mutatja be évtizedekre, vagy inkább élethosszig visszamenőleg. A bejegyzést jelenleg is szerkesztem. Érdemes később is visszatérni, újraolvasni. Dunai kutatásaim a távoli múltban kezdődtek. A 90-es évek legelején készült fényképen a fajszi kompnál állunk a bátyámmal. Ezen a frissebb, 2022-es fotón pedig Visegrád alatt kajakozok a saját hajómmal. A háttérben a Salamon-torony látszik. A kenutúra Valamikor 2009 körül a barátaimmal részt vettem egy komolyabb Duna-túrán. Esztergomtól eveztünk egészen Mohácsig. A tíznapos túrán három napig táboroztunk Madocsán, ahol a helyiek vendégszeretetét élveztük, buliztunk és tábortüzek mellett beszélgettünk. Ez a kb. 260 km-es út egy igencsak átfogó keresztmetszeti képet adott nekem Magyarországról, a Dunáról és a Duna-menti településekről, az azokat lakó emberekről. Budapest Ekkoriban Budapesten éltem, és a túra változást hozott az életembe: az egyetemi óráim előtt és után hosszú, nyugodt kenuzásokkal töltődtem fel. Egyetemistaként két nagyobb árvízben önkénteskedtem. Csak az egyiknek volt köze a Dunához. 2006-ban Visegrádot védtük meg az áradástól, ahol a helyi lakossággal homokzsákoltam együtt napokon át. Majd 2010-ben (megszakítva a vizsgaidőszakomat)...
Read More

Eszközök az online terápiákhoz

A világjárvány sokakkal megismertette az online tanácsadási és terápiás munkaformát. Mi, szakemberek egyes esetekben már korábban is dolgoztunk Skype-on, ám igazán nagy robbanást a home office, a remote work és a karantén hozott ezen a területen. Szakemberként és kliensként is többféle reakciót adhattunk az izoláció kihívására. A kliensek egy része nem vállalta az online átállást (tapasztalataim alapján később ők is meggondolták maguk, és alkalmazkodtak), a másik részük zökkenőmentesen ült be a képernyők elé. Ugyanígy a szakemberek közül is volt, aki – az ő szempontjából nézve érthető módon – tiltakozott az online munka ellen, vagy ha bele is fogott, úgy élte meg, hadban áll a technológiával. Érdemes fejben tartanunk, hogy a pszichológusok, pszichoterapeuták közül sokan úgynevezett "digitális bevándorlók", azaz még az internet és a számítógépek világa előtt születtek, szocializálódtak. (És ez nem csak az életkortól függ.) Emiatt az átállás tőlük fokozott alkalmazkodást követelt meg. Könnyen előfordulhatott, hogy a technológia olyan kihívások elé állította a szakembert, amit nem tudott – mert nem is kellett...
Read More

Eszközök a meditációhoz

Milyen eszközökre van szükségünk a meditációhoz? Gyakori kérdés, és ahhoz szoktunk hozzá, hogy egy új hobbi, szokás, rítus bevezetésekor – jó fogyasztó módjára – megvásároljuk annak eszközkészletét. Ha futni szeretnénk, futócipőt és okoskarkötőt veszünk. Aki meditálni szeretne, általában ugyanígy a külsőségek, eszközök iránt mutat érdeklődést. Ami egyébként egész hasznos technika, nem véletlenül cselekszünk így. Az anyagi befektetés segíti az elköteleződésünket, az adott tevékenységhez kapcsolódó "uniformis" felöltése pedig a külvilág számára is megmutatja új identitásunkat. Látványosságokra épülő jelenkorunkban pedig azonnal szeretnénk megmutatni mindenkinek, hogy ma is vagyunk, ma is érdekesek vagyunk, és képesek vagyunk a megújulásra. Tartjuk a tempót. A meditációt árusító vállalkozók, guruk, tanítók, szakemberek is gyakran sugallják azt, hogy a valahova tartozásunkat érdemes kifejezni ruhákkal, tárgyakkal, eszközökkel, esetleg magasztosságot kifejező arckifejezés és testtartás felvételével. Talán azt a legfontosabb tudnunk, hogy a meditációhoz nem szükséges semmilyen segédeszköz. Hosszan lehetne erről írni különféle nézőpontok (pl. vallási, pszichológiai, mindfulness stb.) alapján, de ebbe most nem szeretnék mélyebben belemenni. Bármilyen (nem-)cselekvésünk lehet meditáció, így akár azt is...
Read More

Az én meditációs utam

Meditációval körülbelül 10-15 éve foglalkozom. Nehéz pontosan megmondani, mikor kezdett el igazán érdekelni. Ugyanis már kisgyerekként is minden érdekelt. Az biztos, hogy a középiskolában taoista és buddhista szövegeket olvastam, ami egyfajta kiegészítése volt annak a keresztény hagyománynak, amibe tizenkét évesen csöppentem bele. Pannonhalmán a gimnazisták élete szorosan összefonódik a szerzetesekével. Ugyanazokat a tereket használtuk, ugyanazokon az ünnepeken vettünk részt, ugyanazokat az ételeket is ettük. A napirendünk valamelyest – ha nem is túl feltűnően – igazodott a bencés életrendhez. A szentmisék gregorián dallamai és a bazilika meg a kerengő magányos, koppanó-reccsenő csendjei önmagukban misztikus élményt jelentettek. Én magam épp csak túlestem a keresztségen, amikor oda kerültem. Távol állt tőlem a vallásgyakorlás, vagy inkább: ismeretlen volt. Az igazgató egyszer azt mondta, az iskola vezetése nem várja el a diákoktól, hogy higgyenek. Csak annyit, tette hozzá, hogy csendes szemlélődéssel legyen jelen, aki másképp nem tud kapcsolódni. Nekem, akinek a kötelező vasárnapi szentmisék leginkább ingerszegény, unalmas órákat jelentettek, ez hozta meg a fordulatot. Attól kezdve...
Read More

Egy új digitális jelenség, a netes zapping

A zapping legegyszerűbb fordítása talán a kapcsolgatás, "szemezgetés". A tévézés sokáig azt jelentette, hogy a néhány rendelkezésre álló csatornából kiválasztottuk az egyiket, és azt hagytuk bekapcsolva. Egy napszakkal később esetleg átváltottunk a másikra, az egyesről a kettesre vagy fordítva. A nézők alkalmazkodni kezdtek az adáshoz, tudták, mikor melyik műsorhoz szeretnének nagyobb figyelemmel fordulni a képernyő felé. Milliók igyekeztek péntek este befejezni a vacsorát és a mosogatást, hogy odaérjenek a Dallasra. A kábeltévé (Magyarországon a parabola és a mikrohullámú sugárzás is idetartozik) hozott fordulatot, amikor előbb 5-6, később akár több száz csatornánk is lett. Ezzel megváltoztak a nézői szokások is, hiszen nagyobb eséllyel jutottunk a minket fokozottabban érdeklő tartalomhoz bármilyen időpontban. A VHS-rögzítők elterjedése, később a DVD-írók, majd a set top boxok az elköteleződést, választást is egyre inkább kikapcsolták a rendszerből. Egy átlagos hétköznap este elég leülnünk a tévé elé, és végigpörgetni az adókat egy érdekesebb tartalomért. Nem feltétlenül kell végignéznünk egy filmet, mert bármikor válthatunk egy másikra. Ha reklám van, belenézünk...
Read More
A kíváncsiság és a kiszáradt kút

A kíváncsiság és a kiszáradt kút

George Lowenstein 1994-ben, a The Psychology of Curiosity (A kíváncsiság pszichológiája) címmel megjelent, áttörést hozó cikkében leírja a kíváncsiságról alkotott "információs rés" elméletét. Azt mondja, hogy a kíváncsiság az a hiányzérzet, amit akkor tapasztalunk meg, ha egy ismereteinkben lévő hézagot beazonosítunk és figyelünk rá.   Lényeges ebben a látásmódban, hogy az ismeretek vagy a tudatosság egy bizonyos szintje szükséges ahhoz, hogy kíváncsivá váljunk. Nem vagyunk kíváncsiak olyasmire, aminek nem vagyunk a tudatában, vagy nem tudunk róla semmit. Azt írja: egy téma iránti kíváncsiság felébresztésében szükséges lehet, hogy egy kis vizet öntsünk a kútba – álljunk elő vonzó információval, hogy az emberek érdeklődése felébredjen, és így kíváncsibbá váljanak.   Egyre több kutató mondja, hogy a kíváncsiság és az ismeretszerzés együtt növekednek — minél többet tudunk, annál többet akarunk megtudni. (Idézet Brené Brown: Bátraké az erő című könyvéből.) Sokszor eszembe jutnak a Brené Brown által leírtak a kiszáradt kútról. Az érdeklődésnek sokféle fokozata van: sok ember érdeklődése addig terjed például a fizikával kapcsolatban, hogy még éppen nem...
Read More
Meditáció? Ez komoly?

Meditáció? Ez komoly?

Mármint: komoly dolog-e a meditáció? Ugyanezt a kérdést a pszichológia egészével kapcsolatban is fel lehet tenni. Komoly dolog-e a pszichológia? "Én nem hiszek a pszichológiában." Ez a mondat egészen biztosan ott van a Tíz Mondat, Amit a Pszichológusok Legtöbbet Hallanak listán. Pedig a pszichológia nem nagy ügy: néhány orvosi szakkönyv alapján meg is lehet írni egy pszichológia tankönyvet. Mint például a fenti Merck, ami egy nagyon híres amerikai orvosi szakkönyv. Hiszen nagyjából csak anatómiai, élettani és viselkedéses jelenségekről van szó. A pszichológiában nem hinni kábé olyan, mint nem hinni a magas vérnyomásban. Amióta nyilvánosan is foglalkozom a mindfulness meditációval, tehát oktatom is, sokan a szemükkel méregetnek. Próbálnak rájönni, hogy ez valami komoly dolog-e, vagy csak az én agymenésem. A rafkósabbak ezoterikus bullshitet sejtenek mögötte. Pedig a meditáció sem nagy ügy. Például a már említett Merck 15., 1987-es (!) kiadása a szorongás pszichoterápiái között említi a meditációt. Úgy tűnik, hogy az amerikai orvostudomány már évtizedekkel ezelőtt is komoly lehetőséget látott a mindfulnessben.  ...
Read More
12