Parentifikáció, szülősítés

Ezen az oldalon két tanulmányt talál a parentifikáció (más szóval: a szülősítés) jelenségéről. A pszichológia és a családterápia évtizedek óta vizsgálja a parentifikáció jelenségét, a hazai és nemzetközi szakirodalma a szakemberek, kutatók körében jól ismert. Az alábbi két szöveg közlésével a magyar pszichológusok és családterapeuták munkáját szeretném segíteni, hogy valóban a megfelelő forrásokból tudjanak tájékozódni a szülősítés témájával kapcsolatban. ●Schell Gergely. 2025. „Amikor megfordul a szeretet rendje: a parentifikáció.” Pannonhalmi Szemle XXXIII/2: 39–50. A tanulmány letöltése itt (jobbklikk és mentés másként)Letöltés Egy további tanulmány: John Byng-Hall: A parentifikáció jelentősége és hatása a családterápiára Bevezetés A szülői szerepeket betöltő gyerekek helyzete nagyon lényeges, ám gyakran észrevétlen marad a családban. A jelenség általában csak olyankor kerül előtérbe, amikor a megfelelő gondoskodás hiányában, az elhanyagolás következtében káros hatással van a gyerekre. Egy gyermek ugyanis akkor vesz fel szülői szerepeket, ha gondozási űrt él meg a családon belül, és ezt igyekszik betölteni.Böszörményi-Nagy Iván és Spark írta le először 1973-ban, hogy bizonyos családokban elvárják a gyerekektől, hogy szülői szerepeket töltsenek be,...
Read More
Hét tézis a populizmusról (Jan-Werner Müller)

Hét tézis a populizmusról (Jan-Werner Müller)

Oktatási segédanyag. A populizmus nem a modern demokratikus politika autentikus része, de nem is egyfajta elmebaj, ami a felelőtlen polgárok lelkén szárad. A populizmus a képviseleti politika folyamatos árnyéka. Egy politikai szereplő számára mindig adott a lehetőség, hogy az aktuális hatalmi elittel szemben az „igazi nép” nevében beszéljen. Az ókori Athénben nem volt populizmus; volt talán demagógia, de populizmus nem, hiszen ez utóbbi csakis képviseleti rendszerekben létezhet. A populisták nem vetik el a politikai képviselet alapelvét; csupán ragaszkodnak ahhoz, hogy csakis ők a legitim képviselők. Nem mindenki populista, aki az elitet bírálja. Az elitellenesség mellett a populisták a pluralizmust is ellenzik. Állításuk szerint ők, és csakis ők képviselik a népet. Minden politikai versenytársuk alapvetően illegitim, és bárki, aki nem támogatja őket, nem tartozik igazán a néphez. Ellenzékben a populisták szükségszerűen az elit erkölcstelenségét hangsúlyozzák, míg a népet erkölcsösnek, homogénnek és tévedhetetlennek tekintik. Gyakran úgy tűnhet, hogy a populisták a nép akaratának megfelelő közjót akarják képviselni. Alaposabban megvizsgálva viszont kiderül, hogy a populisták...
Read More
Megváltás a traumából (online elérhető írásom a Pannonhalmi Szemlében)

Megváltás a traumából (online elérhető írásom a Pannonhalmi Szemlében)

Felkerült az Elektronikus Könyvtárba a Megváltás a traumából című tanulmányom, amely a Pannonhalmi Szemle 2024/4. számában jelent meg. Az írás a keresztény szemlélődő lelkigyakorlatokat traumaszemléletű megközelítésben vizsgálja, és azt kutatja, hogyan támogathatja a meditáció és a kontempláció a feldolgozatlan sérülések integrációját. A teljes szöveg itt érhető el: ➡️ Megváltás a traumából – Pannonhalmi Szemle A tanulmány a Jálics-féle szemlélődő imát állítja párhuzamba a mindfulness és a testorientált pszichoterápiák szemléletével. Rámutat arra, hogy a csend és a kontempláció során az elfojtott traumatikus emlékek testi és érzelmi szinten aktiválódhatnak, és ez egy olyan természetes belső folyamat, amely – megfelelő keretek között – a gyógyulást is elősegítheti. Az írás külön foglalkozik a keresztény meditáció és a buddhista elvonulások közötti kapcsolódási pontokkal, valamint azzal, hogy a szemlélődő lelkigyakorlatok miként válhatnak az érzelmi és spirituális megújulás eszközévé. A szerző a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban. A tanulmány hasznos lehet keresztény szemlélődő lelkigyakorlat vezetők, pszichológusok, mindfulness tanárok és buddhista elvonulásokat szervezők számára. Azok számára is érdekes lehet, akik a trauma és a spiritualitás összefüggéseit kutatják, vagy akik munkájuk...
Read More

Az együttlét mint kihívás (írásom a Pannonhalmi Szemlében)

Ebben a tanulmányomban a családi együttlétek dinamikáját vizsgálom az érzelemszabályozás és a kötődéselmélet szempontjából. Arra keresem a választ, hogy miért válnak feszültté vagy megterhelővé az ünnepek és más közös időtöltések sok család számára. A magyar társadalomban a bizonytalan kötődési mintázatok gyakorisága miatt ezek a helyzetek gyakran kihívást jelentenek, és érzelmileg megterhelővé válhatnak. Pszichológusként és családterapeutaként azt mutatom be, hogy a különböző kötődési mintázatok hogyan ütköznek egymással, és milyen tudatos stratégiák segíthetnek az elfogadásban, az elengedésben és a jelenlét megőrzésében. Emellett történeti és kulturális kontextusban is vizsgálom a családi kapcsolatok alakulását, hogy megértsük, miként formálják a társadalmi normák a családokról alkotott képünket. A teljes tanulmány itt olvasható: Pannonhalmi Szemle 2024/1. Schell Gergely, 2024. „Az együttlét mint kihívás. Családok, történetmesélés, érzelemszabályozás.” Pannonhalmi Szemle XXXII/1: 56-70. Schell Gergely pszichológus ...
Read More
Az ember érzékei

Az ember érzékei

  1.              Klasszikus (exteroceptív) érzékek •               Látás (vizuális érzékelés): A fényingerek feldolgozása a szemen keresztül. •               Hallás (auditív érzékelés): A hanghullámok érzékelése a fül segítségével. •               Szaglás (olfaktorikus érzékelés): Illatok, szagmolekulák észlelése az orr szaglóhámján keresztül. •               Ízlelés (gusztatórikus érzékelés): Az ízanyagok érzékelése a nyelv ízlelőbimbóin és a szájüregben. •               Tapintás (taktilis érzékelés): Nyomás-, rezgés-, textúra- és hőmérséklet-változások, valamint mechanikai ingerek érzékelése a bőrön keresztül. 2.              További fontos (sokszor „rejtett”) érzékek •               Propriocepció (testérzékelés): A test saját helyzetének, mozgásának és izomfeszülésének érzékelése (pl. „csukott szemmel is tudjuk, hol van a kezünk”). •               Vesztibuláris érzékelés (egyensúly-érzék): A fej (és test) térbeli helyzetének és gyorsulásának érzékelése a belső fülben található egyensúlyszerv révén. •               Nocicepció (fájdalomérzékelés): A szövetkárosodást jelző ingerek (fájdalom) érzékelése. •               Termocepció (hőmérséklet-érzékelés): Hideg- és melegérzékelő receptorok a bőrben, valamint a test belsejében. •               Interocepció (belső érzékelés): A test belső állapotának érzékelése, például éhség, szomjúság, telítettség, légzési ráta, szívverés stb. A táblázat letölthető pdf file-ként. Schell Gergely pszichológus ...
Read More
Traumaszótériológia. Megváltás a traumából – írásom a Pannonhalmi Szemlében

Traumaszótériológia. Megváltás a traumából – írásom a Pannonhalmi Szemlében

2014. december 14-én kézbe vehettem a "Megváltás a traumából" című, Pannonhalmi Szemlében megjelent írásom. A szövegben a tudatos jelenlét, a mindfulness és a Jálics-féle szemlélődő lelkigyakorlatban alkalmazott meditáció kapcsolatát vizsgálom. Egy személyes történettel indítom a szöveget, amelyben leírom, hogyan segített a mindfulness gyakorlata a mindennapi stressz kezelésében. Bemutatom, hogyan találkoztam először Jon Kabat-Zinn "Bárhová mész, ott vagy" című könyvével, és milyen hatással volt rám. Ezt követően a mindfulness történetét és elterjedését is áttekintem a pszichológiában, pszichoterápiában és pszichiátriában. A buddhista és keresztény meditációs hagyományok összehasonlítására is kitérek, bemutatva mind a különbségeket, mind a hasonlóságokat. Kiemelt szerepet kap a traumafeldolgozás, és annak összefüggése a szemlélődő lelkigyakorlattal. Részletesen bemutatom a Jálics-féle lelkigyakorlatban zajló folyamatokat, és párhuzamot vonok a traumák feldolgozásának pszichológiai modelljei és a lelkigyakorlat során megélt tapasztalatok között. Beszélek a "sötétségeinkről", amik a tudatalattiban / tudattalanban rejtőznek, és a szemlélődés során fokozatosan felszínre kerülhetnek, hogy aztán megváltódhassanak. A szövegben amellett érvelek, hogy a meditáció segít a traumák feldolgozásában, mivel lehetőséget teremt a testérzetek...
Read More
Emberek együtt a vadonban. Élményalapú kontemplatív séták a természetben

Emberek együtt a vadonban. Élményalapú kontemplatív séták a természetben

Felkerült a netre a legutóbbi publikációm, amit az élményalapú kontemplatív sétákkal kapcsolatos kutatásom kapcsán írtam. "Összesen három órát töltöttünk sétával és észlelési, illetve meditatív gyakorlatokkal, célunk pedig a táj bejárása, az ahhoz való kapcsolódás elősegítése volt. A gyakorlatok fel- vagy levezetéseként az európai filozófia praxisához kapcsolódó szövegrészleteket adtunk át a résztvevőknek. Ezeket a töredékeket pauszpapírra nyomtattuk ki. Ez a hordozó egyszerre keltett fény- és anyagszerű érzetet, amivel – nem titkolt szándékunk szerint – felvetettük az eltolódás lehetőségét a vizuálistól, az okulocentrikustól egy multiszenzoriálisabb, taktilitást erőteljesebben bevonó észlelés irányába." Elolvasom Schell Gergely pszichológus...
Read More
Transzgenerációs trauma kötetbemutató

Transzgenerációs trauma kötetbemutató

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Könyvtárában bemutattuk a tavalyi emléknapi konferencia konferenciakötetét. Egyének és közösségek transzgenerációs traumái – A felépülés egyéni és társas útjai címmel írtam hosszú review tanulmányt a témában, amelyet ide kattintva lehet elolvasni (a 126. oldaltól). Az ELHALLGATVA kötet után ez volt a második olyan projekt, ahol történészekkel és más szakmák képviselőivel dolgoztunk együtt egy jó ügy érdekében. Schell Gergely pszichológus...
Read More
A szülők iránti harag és annak lehetséges megoldásai pszichológiai folyamatokban

A szülők iránti harag és annak lehetséges megoldásai pszichológiai folyamatokban

Felkerült a szülők iránti haragról szóló, Pannonhalmi Szemlében megjelent írásom a netre. Az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján itt érhető el. Schell Gergely: Aki nem gyűlöli meg apját és anyját? A szülők iránti harag és annak lehetséges megoldásai pszichológiai folyamatokban. Pannonhalmi Szemle, Pannonhalma, 2022, 77-89. "Bizonyos életszakaszokban megnő annak a valószínűsége, hogy a szülők iránt érzett harag megjelenik, teret kap a személy belső világában. Már a korai életévekben, a normális fejlődés részeként megjelennek a kisgyermek gondozói irányába megélt negatív érzelmei. Valamivel később pedig a serdülőkor viharai, majd a szülőkről való leválás krízisei azok a szakaszok és átmenetek, amelyek jellemzően magukkal hozhatják a szülők iránti harag felszínre kerülését. Fiatal felnőttekkel dolgozva gyakran találkozom ezekkel az érzelmekkel. Szülő és felnőtt gyermekének kapcsolata átmenetileg ellenségessé is válhat, miközben a köztük lévő kötelék összekapcsolja őket." Schell Gergely pszichológus, családterapeuta...
Read More
12