Hatodik alkalommal szervezték meg a MOME IxD nyári táborát, ahol ezúttal én is részt vettem. A design és a spiritualitás viszonyait vizsgáltuk spekulatív design eszközökkel.
Néhány napig a Pannonhalmi Bencés Főapátság volt a munkahelyünk. Számomra – egykori bencés diákként – ez nem csak egy spirituális központot jelentett, hanem hazaérkezést is, hiszen azokban a terekben dolgoztunk, ahol hat jelentős évet töltöttem el. Azt és ott ettük, amit és ahol húsz éve ettem, és a csapatunk abban a teremben dolgozott, ahol valaha matekórákra jártam, vagy irodalomról, fizikáról vagy művészettörténetről beszélgettem az osztálytársaimmal.
Fantasztikus élmény volt dizájnerként, csapatban dolgozni. Engem is meglepett, mennyire gyorsan tudom a saját kutatásaimat lefordítani egy közös nyelvre, és például affordanciákról vagy multiszenzorialitásról beszélgetni, vagy épp élményalapú sétát tervezni a többiekkel. (Épp a Pannonhalmi Szemle című folyóirat legutóbbi Mi természetes? című lapszámában írtam minderről.) Ugyanígy volt felemelő a csapatom által alkalmazott szemléletek, módszertanok alkalmazásához kapcsolódni.
A tábor a kiírástól a hazaérkezésig (és várhatóan azután is) magával ragadó volt. A jó hangulat, közösségiesség, szakmaiság érzése velem...