Emberek együtt a vadonban. Élményalapú kontemplatív séták a természetben

Emberek együtt a vadonban. Élményalapú kontemplatív séták a természetben

Felkerült a netre a legutóbbi publikációm, amit az élményalapú kontemplatív sétákkal kapcsolatos kutatásom kapcsán írtam. "Összesen három órát töltöttünk sétával és észlelési, illetve meditatív gyakorlatokkal, célunk pedig a táj bejárása, az ahhoz való kapcsolódás elősegítése volt. A gyakorlatok fel- vagy levezetéseként az európai filozófia praxisához kapcsolódó szövegrészleteket adtunk át a résztvevőknek. Ezeket a töredékeket pauszpapírra nyomtattuk ki. Ez a hordozó egyszerre keltett fény- és anyagszerű érzetet, amivel – nem titkolt szándékunk szerint – felvetettük az eltolódás lehetőségét a vizuálistól, az okulocentrikustól egy multiszenzoriálisabb, taktilitást erőteljesebben bevonó észlelés irányába." Elolvasom Schell Gergely pszichológus...
Read More
Transzgenerációs trauma kötetbemutató

Transzgenerációs trauma kötetbemutató

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Könyvtárában bemutattuk a tavalyi emléknapi konferencia konferenciakötetét. Egyének és közösségek transzgenerációs traumái – A felépülés egyéni és társas útjai címmel írtam hosszú review tanulmányt a témában, amelyet ide kattintva lehet elolvasni (a 126. oldaltól). Az ELHALLGATVA kötet után ez volt a második olyan projekt, ahol történészekkel és más szakmák képviselőivel dolgoztunk együtt egy jó ügy érdekében. Schell Gergely pszichológus...
Read More
A szülők iránti harag és annak lehetséges megoldásai pszichológiai folyamatokban

A szülők iránti harag és annak lehetséges megoldásai pszichológiai folyamatokban

Felkerült a szülők iránti haragról szóló, Pannonhalmi Szemlében megjelent írásom a netre. Az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján itt érhető el. Schell Gergely: Aki nem gyűlöli meg apját és anyját? A szülők iránti harag és annak lehetséges megoldásai pszichológiai folyamatokban. Pannonhalmi Szemle, Pannonhalma, 2022, 77-89. "Bizonyos életszakaszokban megnő annak a valószínűsége, hogy a szülők iránt érzett harag megjelenik, teret kap a személy belső világában. Már a korai életévekben, a normális fejlődés részeként megjelennek a kisgyermek gondozói irányába megélt negatív érzelmei. Valamivel később pedig a serdülőkor viharai, majd a szülőkről való leválás krízisei azok a szakaszok és átmenetek, amelyek jellemzően magukkal hozhatják a szülők iránti harag felszínre kerülését. Fiatal felnőttekkel dolgozva gyakran találkozom ezekkel az érzelmekkel. Szülő és felnőtt gyermekének kapcsolata átmenetileg ellenségessé is válhat, miközben a köztük lévő kötelék összekapcsolja őket." Schell Gergely pszichológus, családterapeuta...
Read More

Ghosting – miért fáj ennyire?

Több kliensem is arról számolt be, hogy az utóbbi 1-2 évben közeli barátaik ghostingoltak, azaz tűntek el az életükből mindenféle magyarázat nélkül. Amikor ezekről a hirtelen megszűnő kapcsolatokról beszélgetünk, a hozzám forduló emberek elmesélik, mennyi szorongást és álmatlan éjszakát okoz nekik barátaik, vagy épp a kedvesük hirtelen semmivé válása. (A kapcsolat megszűnése, vagy az ettől való félelem az egyik legerősebb negatív inger az ember világában.) Magukban keresik az okot, és hónapokig, akár évekig gondolkodnak azon, mit rontottak el. A beszélgetések során általában arra jutunk, hogy a ghosting oka valószínűleg sokkal inkább keresendő a ghostingolóban és annak körülményeiben, mint a magára hagyottban. A szakítás azért nemesebb dolog a ghostingnál, mert koherens narratívát ad az elhagyottnak. Amikor narratíva nélkül hagyjuk a másikat, akkor lehetetlenné tesszük számára azt, hogy életünk közös epizódját a saját élettörténetébe belesimítsa. Ha magyarázat nélkül hagyjuk el, elvesszük tőle a feldolgozás lehetőségét, ezzel pedig rafinált módon "megfagyasztjuk" a kapcsolatot. Lezárhatatlanná tesszük. Aki ghostingol, az megkíméli magát a szakítás vagy a...
Read More

Mi az a pszichológiai tanácsadás?

A pszichológia tanácsadás műfajáról Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, interkulturális képző Amikor megszületik bennünk a döntés, hogy pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét szeretnénk igénybe venni, hamar szembetaláljuk magunkat a sokféle végzettséggel és módszerrel. A pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia két olyan műfaj, amivel szinte biztosan találkozunk, ha szakembert keresünk magunknak. Arra kérem az olvasót, hogy vegye figyelembe, egy ilyen rövid írás csak jelentős egyszerűsítésekkel beszélhet a tárgyáról. Végzettségek és műfajok Röviden azt mondhatnánk, hogy (pszichológiai) tanácsadást minden pszi-diplomával rendelkező végezhet. Pszichoterápiát pedig csak azok, akiknek vagy klinikai szakpszichológusi, vagy pszichoterápiás végzettséggel rendelkező szakorvosi végzettségük van. Általában az utóbbiak pszichiáterek. Ennél jobban nem érdemes most belemenni az egyébként bonyolult pszichológusi és orvosi képzési rendszer leírásába. Egy kis történelem A legegyszerűbben azt mondhatnánk, hogy a tanácsadás és a pszichoterápia azért különbözik, mert más-más történetük van, noha egy tőről fakadnak, hatnak egymásra, és sokszor valóban nehezen különböztethetőek meg egymástól. A (pszichológiai) tanácsadás az 1900-as évek elején született meg, amikor az első pályaválasztási tanácsadó irodát létrehozták az USA-ban, és...
Read More
Csend-trend: a mindfulness (Mit keres a pszichológus a csendben?)

Csend-trend: a mindfulness (Mit keres a pszichológus a csendben?)

Feltöltöttem a honlapomra a Pannonhalmi Szemle 2019. XXVII/1. Csend című számában (46-58. oldal) megjelent írásomat a mindfulnessről, zen, buddhista és keresztény meditációkról. Jó olvasást, gyakorlást kívánok. A képek kattintásra megnőnek. A lapszámot itt mutattuk be. Az írás pontos címe: Schell Gergely: Csend-trend: a mindfulness (Mit keres a pszichológus a csendben?) (PDF verzió itt) ...
Read More